132 000 négyzetkilométer, ami csak Rád vár! Legegyszerűbben így lehet leírni azt a csodát, amit az Adriai-tenger jelent. Aki egyszer belekóstolt már, mindig visszavágyik, de nézzük, miért is olyan különleges egy ilyen vitorlás út!
Az Adriai-tenger
Az Adriai-tenger 820 kilométer hosszú, átlagosan 160 kilométer széles szakaszát hat ország szegélyezi, de mind közül kiemelkedik Horvátország, mely összesen 1778 kilométer hosszú partszakasszal rendelkezik. A horvát tengerpart mentén ráadásul mintegy 1200 szirt és sziget található, így válik ez a terület a világ egyik legcizelláltabb tengerpartjává.
Földrajzi adottságainak köszönhetően az Adriai legészakibb és legdélibb pontja között jelentős különbség mutatható ki mind hőmérsékletben, mind sótartalomban, így az élővilága is igencsak változatos. A horvát partszakasz sziklás aljazata segíti tengeri élővilág megtelepedését.
Bár az Adrián a főszezon júliusban és augusztusban van, valójában már áprilistól kezdve egészen októberig élvezhetjük az itteni vitorlázást: a hajózás ekkor már biztonságos, sőt, a fürdőzés is a programunk részévé válhat.
Nyaralás tele kalanddal és érdekességgel
Az óriási partszakasz és a megannyi kisebb-nagyobb sziget rengeteg érdekes programlehetőséget kínál azoknak, akik vitorlással vágnak neki az adriai nyaralásuknak. Ilyenkor az úticélok szabadon választhatók, a programoknak csak a kíváncsiságunk szab határt!
Bár a tengerpartról legtöbbször a napozásra és a fürdésre asszociálunk, a horvát tengerpart városai kalandos kirándulások terepéül is szolgálhatnak. Érdemes ellátogatni Rovinj városába, ahol a középkorból fennmaradt szűk sikátorok ideális sétaterepet nyújtanak, de a világörökség részét képező Dubrovnik bástyákkal védett belvárosát is mindenképp ejtsük útba!
Ha nem a főszezonban vágunk neki utunknak, iktassuk be a menetrendbe az Isztriai-félszigetet vagy Opatiját is, ahol a történelmi, kulturális látnivalókon túl az éjszakai életbe is belekóstolhatunk. A forgalmasabb hónapokban azonban érdemes vigyázni, olyankor ugyanis kissé zsúfoltak lehetnek ezek a területek.
Mire figyeljünk?
A fent említett eltérő földrajzi adottságok a vitorlázásra is hatással vannak. Északon és délen egészen eltérő navigációt igényel a kirándulásunk, ugyanis míg az északi területen a szigetek sűrűn helyezkednek, kis távolságokat kell és lehet megtenni, addig a dalmát vidéken már hosszabb utakra kell készülni. Mielőtt nekivágunk a tengernek, mindig gondosan tervezzük meg az útvonalat, és ügyeljünk rá, hogy a hajót megfelelő felszereléssel lássuk el!
Az Adriai-tengert azért is ajánlják szívesen akár a kezdő vitorlázóknak, mert a nyári hónapokban a jól kiismerhető és előre meghatározható Misztrál szél uralja a térséget, ugyanakkor ha az elő- vagy utószezonban szállnánk hajóra, tájékozódjunk előre, mert ebben az időszakban a szeszélyesebb szeleké a terep: a Sirokkóként is ismert Jugó és a Bóra már kevésbé kiszámítható, mint nyári társuk.
Fontos továbbá a helyi szabályzatok alapos megismerése. Ha eleve Horvátországban szerezted meg hajóvezetői engedélyedet, valószínűleg tisztában vagy ezekkel, bár egy kis memóriafrissítés sosem árt az út előtt. Ha azonban eddig csak más vizeken hajóztál, mindenképp nézz utána a helyi szabályoknak, mert ha nem tartod be őket, akár súlyos büntetést is kaphatsz cserébe.