Irány a Karib-tenger! 2

Előző bejegyzésünkben Guadeloupe-ról, és a Karib-tengeri túránk első négy napjának tervezett programjáról olvashattatok.

Hogyan tovább?

A negyedik nap végén ott vár titeket a kikötőben a katamaránunk, melynek fedélzetére lépve a Kis-Antillák délebbre fekvő szigetei felé veszitek az irányt. Guadeloupe-pal magatok mögött hagyjátok a Szélcsendes Szigeteket (Leeward Islands), hogy a következő 10 napban a Szél Felőli Szigetek (Windward Islands) közt vitorlázzatok. A téli északkeleti szelek épp ilyenkor fordulnak át a nyáron uralkodó délkeleti irányba, így állandó, 10-25 csomós keleti szél biztosítja majd a hamisítatlan vitorlásélményt. Számíthattok továbbá stabil 25-28 fokra, napos időre rövid záporokkal, és enyhe ár-apály különbségre.

Az első naplementét már Guadeloupe és a Dominikai Közösség közti apró szigetek egyikéről nézhetitek. Les Saintes 9 szigetből álló csoportja háborítatlan természeti szépségéről, gazdag növény- és állatvilágáról, és mesébe illő, kristálytiszta vízű öbleiről híres. A szigetek közül kettő teljesen lakatlan, többön apró települések bújnak meg. Legkeletibb csücskében meglátogathatjátok  a Napóleonról elnevezett erődöt, mely csatát ugyan sosem látott, de állítólag máig kísérti egy fiatal francia lány szelleme, aki hiába várta itt vissza brit katonaszerelmét. A történetet a „Szerelem gyötrelmei” elnevezésű helyi süteményspecialitás is őrzi. Ki ne hagyjátok!

Alig pár tengeri mérfölddel arrébb vár titeket Marie Galante kis kerek szigete, mely Kolombusz zászlóshajójáról kapta a nevét. A szigeten, ahol egykor cukornádültetvények voltak, ma is felfedezhetitek a szélmalmokat, és a régi cukorgyár romjait. Figyelem! A Marie Galante-on készült rumot a világ egyik legjobbjának tartják!

Másnap nyílt vízen vitorláztok majd tovább a Dominikai Közösség szigetére, (mely nem keverendő össze a Dominikai Köztársasággal!).  A szigetet Kolumbusz vasárnap fedezte fel, innen kapta nevét is. Az őslakos karibok sokáig tartani tudták, végül az angolok kezére került, és 1978-ig angol gyarmat is maradt. A szigeten, mely máig megőrizte eredeti vadságát és bujaságát, gyönyörű vízeséseket, gejzíreket és termál forrásokat találtok. Partja a legtöbb helyen sziklás, viszonylag kevés a homokos, pálmafás öböl. Északon Portsmouth, délen a főváros, Roseau kikötőjébe tudtok beállni. A főváros nyüzsgő utcáin brit, francia és karibi kultúra keveredik, és egy percre sem szűnik a reggae. Bármelyik kikötőben is időztök, a gyönyörű vulkanikus sziget északi és déli oldalán is kínálkozik egy nemzeti park, lélegzetelállító vízesésekkel, kanyonokkal, remek túraútvonalakkal.

Dominikát elhagyva ismét nyílt vízen viszitek a hajót a legfranciább karibi sziget, Martinique felé. Martinique régi fővárosát, a karib Párizsának is nevezett Saint-Pierre-t 1902-ben elpusztította a sziget északi felén magasodó Montagne Pelée tűzhányó váratlan kitörése. Karib Párizsából a karib Pompeii-e lett. Az északi, vadabb, hegyes, karibi őslakosok által lakott területet elhagyva a sziget déli oldalán találjátok majd a legszebb öblöket és kikötőket. Az új főváros, Fort-de-France is itt épült fel. Le Diamant, Les Trois-Îlets egyaránt pazar strandokkal vár benneteket: a tenger azúrkék, a homok aranyszínű, és a pálmafák pont úgy dőlnek a víz fölé, mint a 70-es évek pesti panellakásainak falára házilag felapplikált tapétákon. Felmerül az emberben, hogy ilyen csak a mesében van…

De tegyünk még egy próbát: nézzük meg St. Lucia-t!  Néhány nyílt vízi tengeri mérföld megtétele után pillantjátok majd meg a sziget északi csücskét: Rodney Bay-ben szálltok partra, és itt sem fogtok csalódni sem a vízben, sem a homokban, sem a pálmafák dőlésszögében. Ha beljebb merészkedtek a sziget északi felén banánültetvényeket látogathattok, banánrumot és banánsört kóstolhattok. Ne felejtsétek a közlekedés baloldali, hiszen a sziget, bár ma már független, korábban hosszan brit gyarmat volt.

Nyugati oldalán hajózva tovább értek el St. Lucia fővárosába, Castries-ba. Ha csupán egy helyre látogattok el a fővárosban, akkor az a piac legyen! Képet kaphattok a sziget teljes zöldség- és gyümölcs felhozataláról, a napi halkínálatról, a helyi népművészek és kézművesek munkáiról.

És hátra van még St. Lucia legnagyobb látványossága, a két Piton. A két valószínűtlenül szabályos, kúp alakú hegy, mely az UNESCO Világörökség része, minden bizonnyal megér egy túrát. Végül pedig, hazaindulás előtt feltétlen tegyétek tiszteleteket Soufriere-ben, a világ egyetlen olyan vulkánjánál, melynek krátere is látogatható. Már csak azért is mert annak kénes vízű medencéiben iszapfürdőzve nyomban 12 évet fiatalodtok majd, – legalábbis a helyiek szerint. Ámulnak majd az itthonmaradottak!

Cikkünk előző része: https://gabriellasailing.com/2019/09/09/guadeloupe-2-hetes-karibi-almok-szigetjaras-katamaran-vitorlazas/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük