Pontosan és biztonságosan hajózni – Az AIS rendszer

Mindössze pár évtizede még gyakori problémát jelentett a tengeri és a belvízi hajózás során a környéken haladó hajók beazonosítása, útvonalaik követése. Ugyan a radar korai verziója már az 1930-as években napvilágot látott, pontatlan és kis hatótávolságú adatközlése sok hátránnyal is rendelkezett. A technológiai fejlődés aztán ezen a területen is nagy áttöréseket hozott.

Mára odáig jutott a helymeghatározás világa, hogy még egy gomb méretű tárgyba is könnyedén elhelyezhető egy GPS rendszer, ami valós idejű adatokat tud szolgáltatni a megfelelő felszerelés segítségével, s ez természetesen a hajók nyomkövetésében is áttörést eredményezett.

Így alakult ki a mára egyre elterjedtebbé vált AIS (Automatic Identification System), azaz az Automatikus Azonosító Rendszer. Ennek alapkoncepciója meglehetősen egyszerű: a mozgó úszólétesítmények fedélzetén elhelyezett GPS készülék által szolgáltatott adatokat egy szintén telepített VHF rádió segítségével továbbíthatjuk a többi hajó vagy parti létesítmény számára. A rendszer segítségével nem csupán a saját hajónk adatait ismertethetjük meg másokkal, de a környéken tartózkodó egyéb objektumok adatait is megismerhetjük.

Az AIS rendszer felépítése

Az AIS rendszer alapvetően három típusú elemből áll össze. Egyrészt magában foglalja a parti báziselemek rendszerét, másrészt a navigációt segítő bójákat, de ami a legfontosabb, a fedélzeti berendezéseket is.

A fedélzeti felszerelés kiépítéséhez elsődlegesen szükségünk van egy olyan GPS berendezésre, mely független és közvetlen kapcsolatú. Ez a készülék szolgáltatja az olyan adatokat, mint például a hajó pozíciója, haladási iránya és sebessége.

A GPS-ből kinyert adatokat persze továbbítani is kell. Erre szolgál a szintén fedélzeten telepített VHF rádiós adóvevő készülék (antennával és elosztóval), mely automatikusan továbbítja saját adatainkat és fogadja a többi úszólétesítmény információit.

S persze szükség van egy olyan grafikus berendezésre is, melynek segítségével vizuálisan megjelennek a benyert adatok. Ma már számtalan olyan kombinált monitort találunk a piacon, mely az AIS információk mellett a radarképet is megjeleníti, így a két információforrás segítségével biztonságos és pontos térképet jelenítenek meg. A beépített rendszereken túl ma már az internet segítségével is tájékozódhatunk. A www.marinetraffic.com oldalán például a tengeri hajózást, a mentohajo.hu/ais-terkep.html oldalon pedig a Duna hajóforgalmát követhetjük nyomon élőben, ingyenesen.

Kik használják az AIS-t?

Bár a technológia mind a belvízi, mind a tengeri hajósok számára elérhető már több, mint 15 éve, még ma sem rendelkezik minden hajó ezzel a felszereléssel. Ugyanakkor az AIS berendezését az illetékes hatóságok egyre szélesebb körben teszik kötelezővé: 2005 óta minden SOLAS (Safety of Life at Sea) nemzetközi hajózási egyezmény alá tartozó hajó (nagy kereskedelmi és utasszállító hajók) esetén kötelező telepíteni az AIS rendszert, ám ez még mindig sok úszólétesítményt hagy érintetlenül. Az úgy nevezett Class B-be tartozó hajóknál (például yachtok, halászhajók) a tulajdonos szabadon dönt a használatról.

Hazánkban a belvízi hajózásnál 2011-ben lépett életbe a szabályozás, miszerint minden magyar lajstromozású személy- és áruszállító, valamint tankhajón kötelező használni az automatikus helymeghatározó, azonosító és adatközlő készüléket, a magyarországi Duna-szakaszon közlekedő, idegen lajstromozású hajókon pedig 2012-től kezdve.

Mit mond el rólunk az AIS?

Az AIS rendszer által közvetített adatok alapvetően kétféle típusba sorolhatóak. A statikus adatok a rendszer telepítésétől kezdve egészen addig nem változnak meg, míg a hajó új tulajdonosra nem tesz szert, vagy nem változik meg valamely paramétere. Ezek közé az adatok közé tartozik:

  • a hajó neve
  • a hajó MMSI száma (mozgószolgálati azonosítószám)
  • a hajó hívójele
  • a hajó típusa
  • a hajó mérete (hossz és szélesség)
  • a GPS antenna elhelyezkedése a hajón belül
  • csakis belvízi hajó esetén az ENI szám (Egységes Európai Hajószám)

A statikus adatokat minden esetben a telepítés során táplálják be, és jelszóval védik azt, hogy ne lehessen önkényesen megváltoztatni.

A dinamikus adatok ezzel szemben minden egyes út során, sőt azon belül is folyamatosan változnak, hiszen ide tartozik minden olyan információ, mely a haladással kapcsolatos. Ebben a kategóriában már kötelező és opcionális információkat is találhatunk:

  • a hajó helyzete
  • a hajó sebessége
  • a hajó haladási iránya
  • hajózási állapot
  • úti cél (opcionális)
  • GPS adatok (opcionális)
  • orrirány (opcionális)
  • fordulási szögsebesség (opcionális)
  • csakis belvízi hajó esetén veszélyes anyag a fedélzeten (opcionális)

Az AIS haszna és célja

A tömeggyártással megnövekedett hajózás az elmúlt évtizedekben elengedhetetlenné tette egy olyan rendszer kiépítését, mely állandóan pontos és megbízható információkat közöl a vízen tartózkodó úszólétesítményekről. Az AIS elterjedését a nagy hajóforgalom biztonságossá tétele (illetve a terrorizmus elleni küzdelem) miatt vált szükségessé. De milyen módon segíti a rendszer ezeket az intézkedéseket?

Az AIS-nek köszönhetően lehetővé vált a hajók közötti gyors és pontos információcsere. Míg a radarral nagyjából 12 mérföldnyi távolságból válnak elérhetővé az információk, addig a GPS alapú AIS használatával akár 60-80 mérföldről is megtudhatjuk a hajók minden egyes nyilvános adatát. Ez nagyban segíti az összeütközések elkerülését, hiszen minden közelgő objektumra bőven van idő felkészülni.

A forgalmasabb vizeken a forgalomirányító központokon óriási nyomás volt az AIS bevezetésééig. Azóta viszont pontosabb és biztonságosabb munkát tudnak végezni a központok munkatársai, ami kiemelten fontos az olyan helyeken, mint például a Panama-csatorna, a La Manche vagy a Gibraltári-szoros.

A parti szolgálatok tájékoztatása során a hajókról közölt információk lehetővé teszik a nyomkövetést, az esetlegesen szükséges segítségnyújtás szükségességét, de tájékoztatja az illetékes hatóságokat is a rendellenességekről.

Mindemellett az AIS nemcsak az automatikus adattovábbításra alkalmas, hanem nem nyilvános kommunikációs forrásként is használható. A rendszer lehetővé teszi ugyanis olyan szöveges üzenetek továbbítását, melyek a víziközlekedés biztonságával kapcsolatos híreket tartalmaznak. Ezek az üzenetek az összes AIS felhasználó számára elérhetőek, így még biztonságosabbá teszik a vízen való közlekedést.

Amire figyelni érdemes

Természetesen, mint minden rendszernek, az AIS-nek is megvannak a maga gyermekbetegségei. Hiába gyorsan fejlődő, bárki számára elérhető technológiáról van szó, még ma is sok járműtulajdonos nélkülözi. Épp ezért fontos, hogy soha ne hagyatkozzunk pusztán az AIS-ra, inkább csak a radar melletti kiegészítő eszközként tekintsünk rá. A két rendszer együttes használata viszont valóban tökéletes tájékozódást adhat.

Ahogy a hajókon, úgy a parti létesítményeken sem található még minden esetben AIS berendezés. A VTS-központok és zsilipek például szinte egytől egyig nélkülözik az ilyen bázisállomást, így a velük való kommunikációra más megoldást kell találni (például a hagyományos VHF adóvevőt).

Mint minden berendezés, az AIS is elromolhat, de az emberi figyelmetlenségből is fakadhatnak problémát. Ezért indulás előtt mindig végezzük el az alábbi ellenőrzési lépéseket:

  • Be van-e kapcsolva az AIS állomás?
  • Működik-e az adatszolgáltatás? (név, azonosítószámok, hajó adatai, stb.)
  • Működik-e az adatfogadás? Megkapjuk-e más úszólétesítmények adatait?

Ha a fenti pontok megvizsgálása után mindent rendben találtunk, indulhat a hajónk, de még ekkor is van néhány teendőnk:

  • Adjuk meg a manuális adatokat: úti cél, merülés, hajózási állapot („halad”/”underway”)!
  • Rendszeresen ellenőrizzük a szolgáltatott adatok pontosságát!
  • Ellenőrizzük a beérkező információkat!

Végezetül soha ne feledjük, hogy az AIS hiába a legpontosabb nyomkövetési és információszolgáltatási rendszer, jelenleg csak kiegészítésként használható a radar mellett. Soha ne tekintsünk rá kizárólagos információforrásként, mindig vessük össze az adatokat a más forrásból érkezőkkel!

Hajóbérlés árajánlat kérés

    Időszak

    Kérlek vedd figyelembe, hogy az elfogadott bérlési időszak 1 hét, szombattól-szombatig tart. Egyéb időszak esetén egyeztessünk telefonon.


    2345


    Vitorlás egytestűVitorlás katamaránMotoros egytestűMotoros katamarán

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük